Visszahódítják a madarak királyait

Újra van remény arra, hogy a veszélyeztetett parlagi sas és a kerecsensólyom bőségben élhessen a fertői tájon: több mint kétmillió euró támogatást nyert az Európai Unió LIFE+ programjából a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság a két különleges madárfaj zsákmányállományának megerősítésére. Elmentünk a Sarród-közeli, lenyűgözően szép panorámájú területre, hogy ha nem is öntsünk, de lessünk ürgét, keressünk sasfészket és kövessünk nemzetipark-őrt munka közben.

Halkan osonunk a facsoport közelébe, ahol az egyik fán toronyháznyi magasságban lapulnak a parlagi sas fiókák. Kísérőnk, Váczi Miklós őrszolgálat-vezető útközben néha ürgelyukra mutat, máskor mezei nyúl apró ürülékére hívja fel a figyelmet. Jó jelek ezek, mondja, a veszélyeztetett ragadozó madarak ugyanis ott szeretnek, ahol terített asztal a táj.

Körben festői a látvány: még az ausztriai havasok is idelátszanak, szemmel jól kivehető a Schneeberg, északon a Lajta-hegység, a Fertő-tó kékje, a soproni lankák, a Balf környéki szőlődűlők, az óriási nádas a zsibongó madárvilággal.

Úgy ismeri Váczi Miklós a végtelennek tűnő Hanságot, mint más a kiskertjét. Naponta járja be keresztül-kasul megfigyelt veszélyeztetett egyedek után kutatva. Talán vakon is megtalálná, hol a legközelebbi fészek, ahol a Fertő-Hanság Nemzeti Park területén élő négy pár parlagi sas közül az egyik rendezkedett be. Költési időszak van, az akár lúd méretű fiókák nyár elejére már egy ideje a fészekben nevelkednek, várják a házhoz szállított ínyenc falatokat. Csontostul megeszik a kedvenc fogásokat, az ürgét, a hörcsögöt és a mezei nyulat.

Ezek a kisemlősök jelentik a parlagi sas és a nemzeti park területén szintén fészkelő tíz pár kerecsensólyom legfőbb táplálékát, állományuk azonban jelentősen megcsappant az elmúlt években. A direkt brüsszeli forrásból 2.170.606 euróval finanszírozott projekt célja a csökkenés megfékezése, sőt, az állomány fenntartható növelése. A 6,7 százalék mértékű (194.208 euró összegű) társfinanszírozást ehhez a Földművelésügyi Minisztérium biztosítja.

Az ürgeállomány növelése érdekében a nemzeti park további tizenkét partnerszervezetet – köztük a génbankot is létrehozó Fővárosi Állat-és Növénykertet – bevonva azon dolgozik, hogy mindenek előtt kiderítse az ürgék megfogyatkozásának okát ebben a térségben, később pedig több száz példányt be is telepítenek a Hanságba tartós megfigyeléssel a projekt végéig, 2018 decemberéig. A projekt részeként a parlagi sasokat is figyelik: speciális, a fészek közelébe rögzített kamerával nyernek elemezhető információt az egyedek életéről, táplálkozási szokásairól. A megfigyeléshez a társadalmi tudatosságot növelő ismeretterjesztő programok, kampányok is kapcsolódnak majd.

Mire a szabad szemmel is jól látható, hatalmas fészekhez érünk, ürgét is látunk a távolban ágaskodva kémlelni a hansági idillben. Váczi Miklós tollakat, csontokat mutat a fa tövében, elégedetten bólint. Úgy látszik, jó úton halad a munka: jóllakottan megy a soruk odafent a kis sasfiókáknak.

a cikk forrása:http://nyeromagyarok.eu/visszahoditjak-a-madarak-kiralyait.html