LIFE Kapacitásfejlesztés Projekt

Spanyol tanulmányút

2016. május 8-13.

Beszámoló

1. nap – május 8.

Utazás.

2. nap – május 9.

Az első munkanapot a spanyol Földművelésügyi Minisztériumba (Ministerio de Agricultura, Alimentación y Medio Ambiente) kezdtük. Itt a spanyol LIFE nemzeti kapcsolattartók, illetve a pályázatokért felelős főosztályvezető úr köszöntött bennünket. Általános LIFE előadással kezdődött a nap, melyet Elena Barrios NCP tartott. Elmondta, hogy Spanyolországban centralizált a nemzeti kapcsolattartók rendszere, mindenki a minisztériumban dolgozik. Fő feladataik a kedvezményezettek támogatása, a disszemináció és a pályázati felhívások értékelése. Megmutatta a minisztérium weboldalát, amelyen részletes aloldal található a LIFE forrásról. (http://www.magrama.gob.es/es/ministerio/servicios/ayudas-subvenciones/programa-life/)

Az oldalon található az NCP-k elérhetősége, a sikeres LIFE projektek bemutatása, valamint partnerkeresőt is üzemeltetnek. Megtalálhatóak továbbá az infónapokról, workshopokról készült összefoglalók, illetve van egy külön szekció a pénzügyi eszközökről. A pályázati felhívásokat nem fordítják le spanyolra, elmondásuk szerint felesleges, mert a beadott pályázatok felét angol nyelven nyújtják be.

Elena beszélt a pályázók támogatásáról is. Összesen hatan dolgoznak ezen a területen: a főosztályvezető mellett két belső és két részmunkaidőben dolgozó külső munkatárs viszi a programot. Büdzséjük évente 150 millió euró.

A felmerülő kérésekkel, kérdésekkel e-mailen vagy a hat telefonvonaluk egyikén keresik meg őket. Ezen kívül személyes konzultációt is tartanak a pályázati időszakban. A honlapon található egy projektötlet űrlap, ennek kitöltése után kerülhet sor a személyes találkozóra – ha az adott ötletet az NCP-k elfogadhatónak találják. Nincs lehetőségük arra, hogy minden pályázatot átnézzenek, hiszen évente csaknem kétszázötven pályázat érkezik hozzájuk, ezért valóban csak a legesélyesebbekkel foglakoznak részletesen. Az egy héttel a beadás előtt érkezőket például már nem tudják figyelembe venni.

A minisztériumnak saját belső adatbázisa is van, amelyben 1992 óta megtalálható minden pályázott LIFE projektötlet. Az EB minden évben meglátogatja őket, hogy konzultáljanak a projektek esetleges nehézségeiről. Céljuk, hogy az eredményeket minél hangsúlyosabban kommunikálják és nyomon kövessék az elindult pályázatokat, mert fontos számukra a kapcsolattartás. Nagy hangsúlyt helyeznek a nemzeti csoportképzésre, csapatuk összes tagja komoly tapasztalattal rendelkezik a LIFE terén.

Sikerük egyértelmű, hiszen a gazdasági válság ellenére (vagy éppen annak köszönhetően) is növekedett a nyertes projektek száma 2011-2013 között. Integrált projektre 2014-ben 4 javaslatot adtak be. Véleményük szerint jelenleg a környezetvédelem, azon belül pedig a víz téma népszerű jelenleg.

A főosztályvezető kiegészítette az előadást az intézmény három „alappillérének” ismertetésével:

1. az NCP-k horizontális rendszerben szerveződnek, egy egységes logika mentén dolgoznak, minden alprogramnak egy felelőse van és minden alprogramot egyformán kezelnek;

2. A csapatmunka fontosságát is kiemelte, alátámasztva azzal, hogy 2013 óta mindössze egy munkatárssal változott a csapat;

3. Az információ a harmadik alappillér. Tartanak tájékoztatónapokat is, de mivel a LIFE jól ismert Spanyolországban, főként a problémák megoldására és a partnerek közötti közvetítésre fókuszálnak. A nyertes LIFE projektek nemzeti büszkeségnek számítanak.

Fontos megemlíteni, hogy sem a minisztérium, sem más állami szerv nem segít a pályázóknak az önerő előteremtésében, ezt nekik maguknak kell előteremteni.

Ezután két sikeres cég képviselőitől hallhattunk egy-egy rövid előadást. A Biodiverzitás Alapítvány egy nonprofit cég. Az MFK-hoz hasonlatosan nonprofitként a minisztérium alá tartoznak, és sok projektet menedzselnek. Ötven fővel dolgoznak, ebből a LIFE programmal öten foglalkoznak. Hetente többször találkoznak a minisztériumi munkatársakkal, folyamatos az egyeztetés köztük. Öt projektjükről meséltek, melyek közül az egyik több, mint 15 millió eurót nyert! Foglalkoznak védett állatfajok megmentésével, a tengeri környezet megóvásával, jelenleg a fő kihívás számukra egy sikeres integrált projekt megnyerése.

A másik szervezet, az információs projektgazda SEO BirdLife International. Évente szerveznek Natura 2000 napot különböző közösségi programokkal, valamint a Natura 2000 területeken élő, tevékenykedő embereket bemutató tévé- és rádióadásokkal. Ebből egy televíziós sorozat is készült. Hangsúlyos a tömegkommunikációjuk, promóciós kampányt is szerveztek, például szupermarketekbe.

Az ismertetők után véget ért az aznapi program. A tíz fős vendégcsapat szétvált, mi ketten az MFK delegáltjaiként az FM környezetvédelmi kérdésekkel foglalkozó háromfős csapatával folytattuk utunkat. Vonatunk 17:50-kor indult el Valencia felé.

3. nap – május 10.

A munkát igen korán, fél nyolckor kezdtük, Valencia Paterna nevű, ipari negyedébe látogattunk ki.

Elsőként a „Photocity Tex” projektgazdáját, a CEAM-et kerestük fel.  Az általuk fejlesztett eszköz – a légszennyeződéseket felfogni képes fotokatalitikus anyag – a légszennyezés problémájára ad megoldást. Egy olyan kamrában végzik a kísérleteiket, ahol összegyűjtik a napfényt. A fény segítségével mérhető a szennyezettség – ehhez Valencia kiváló terep, mert évente kétszáz napon süt a nap. A projekt célja bebizonyítani, hogy működik az eszköz. Ehhez két helyszínt, egy iskolát és egy autópálya alagutat választottak ki, és az eszközzel egy éven keresztül mérték a légszennyezettséget. A mérés elvégzése után kimossák az anyagokat, és a vízben található káros anyagokból következtetnek a helyszínek légszennyezettségére. Mivel az anyagok fotokatalitikusak, sikerült csökkenteni a légszennyezettséget, az NO mértékét például 100%-val! Jelenleg a három éves projekt második événél tartanak.

Következő helyszín az AIDIMA cég volt, ahol bemutatták a Woodrub projektet. A szervezet faipari termékek gyártásával foglalkozik. A Woodrub keretében az ipari gumihulladékot és a fát mixelik össze, ebből készítenek egy új anyagot, ami alkalmas különböző használati eszközök helyettesítésére, pl. játszótéri gumi berakat, burkolatok. Egyes termékeket értékesítenek is, fő piacterületük az EU, de már Dél-Amerika is érdeklődik a Woodrub iránt.

Ezután az AINIA Nonprofit Kft.-hez látogattunk el. Az épület tulajdonképpen egy kísérletező labor, ahol körbevezettek minket. Elsősorban élelmiszerek, szépségápolási termékek kísérletezésével foglalkoznak, de biogáz előállító laborjuk is van. Több sikeres közvetlen brüsszeli programjukról tartottak előadást.

Az ózon felhasználása az élelmiszeriparban c. projektjük bekerült a huszonhárom legjobb projekt közé 2010-ben. Egy másik pályázatukra, amely a biogáz, bio üzemanyag előállításával foglalkozik, 1,5 millió euró támogatást kaptak. Szerveztek programot az „eco-higiénikus” design-ról, de fejlesztenek olyan csomagolást is egy másik projekt keretében, amely kevesebb szén-dioxidot felhasználó csomagolóanyagokkal védi a környezetet. Foglalkoznak a rizs termesztésnél a szén-dioxid mennyiség csökkentésével is. A cég igen sokrétű munkát végez, és látszott, hogy nagy tapasztalattal rendelkeznek a LIFE projektek menedzselésében.

Napunk utolsó állomása az AIMME volt. A cég a biohulladék újrahasznosítható energiává alakítását célzó integrált business modellt fejlesztett ki. A metál ipari cég nem termékeket, hanem módszereket fejleszt. A 2014-es pályázást követően egy évvel később kezdték meg a munkát 700 000 euróból. A projekt még mindig tart, lényege a menedzsment és nem maga a termék. Új lehetőséget nyújt a biogáz termesztéséhez.

A helyszínlátogatásokkal délután hat óra körül végeztünk, ekkor indultunk vissza Valenciába.

4. nap – május 11.

Valencia belvárosában, a Kézműves Házban fogadott minket a következő partner, a Valencia tartomány alá tartozó Gazdasági Minisztérium. Ők menedzselik a térségben igen nagy népszerűségnek örvendő Green Commerce nevű projektet. A csak Spanyolországban meghirdetett projekt utóéletét Valencia tartományban éli. Lényege, hogy a négymillió spanyol kisvállalkozás tizenhétmillió alkalmazottját rászoktassák a fenntartható kereskedelmi életvitelre. A kereskedelem és a környezetvédelem, elmondásuk szerint, összefüggenek. A nagykereskedők már régóta foglalkoznak a környezettudatos munkavégzéssel, ez azonban a kiskereskedésekhez még nem igen jutott el. Viszont a kiskereskedők sokkal inkább hatással vannak a fogyasztókra is, ezért nagyobb a felelősségük. A projekttel egy energia- és költséghatékonyabb üzemeltetést vezettek be, egyszerű technikákra tanították a kiskereskedőket (pl. LED égők használata), és kifejlesztettek egy szoftvert, amivel az egyes vállalkozások lemérhetik üzletük környezettudatosságát. Az önértékelést követően tanácsot kérhetnek a projektvezetőktől arról, hogy hogyan lehetnének még hatékonyabbak. A folyamat végén kiállítanak egy jelentést, hogy sikerült-e bevezetni az energiahatékonysági rendszert az üzletben. 316 kiskereskedés kapta meg az elismerő minősítést a projekt keretében. A pozitívum, hogy ez az ötlet – bár maga a program 2012-ben befejeződött – tovább él, egyre több kiskereskedő válik elkötelezetté a fenntarthatóság iránt, egyre többet takarítanak meg ezzel és ezek az üzletek versenyképesebbé is válnak. Az önkormányzatok bekapcsolódtak a munkafolyamatba, ma már minden hivatalban van egy „fenntarthatósági felelős”, aki a kiskereskedésekkel foglalkozik. A projekt 2014-ben „Best of best” elismerésben részesült.

Délután a Diputació de Valencia-ba látogattunk el, ahol az ECOVITRUM nevű projektről hallhattunk összefoglalót. A projektet egy 2008-as ötlet alapján magyar partnerrel (Electro-Coord Kft.) valósították meg. A projekt az elektronikai hulladékokra koncentrál, ezek újrahasznosításával foglalkozik. Az elhasznált számítógépek, televíziók gyűjtőpontokra kerülnek, ahol egyes részeiket újrahasznosítják. Azonban egyes részeknek, az úgynevezett CRT anyagoknak (pl. bárium, stroncium) nem létezett megfelelő újrahasznosítási módszere. A szervezet erre fejlesztett ki egy megoldást, több mint kétmillió euró támogatásból. Kiderült, hogy az iparban leginkább a kerámiaipar tudja hasznosítani ezeket az anyagokat, ezért a CRT hulladékból kerámialapokat, burkolatokat készítenek. Ezt mi magunk is megtekinthettük. Az anyagokkal falfelületeket és egyéb felületeket lehet burkolni. A termék gyártása megkezdődött, többek közt az USA is érdeklődő. 2010-2016 között 420 000 berendezést tudtak ilyen eljárással újrahasznosítani! A projekt bekerült a „Best of LIFE Environment” projektek közé.

Látogatásunkat a cég rögtön megörökítette az interneten, ahol fotót is közöltek a partnerekről. Ennek elérhetősége: www.dival.es/sala-prensa/content/josep-bort-el-projecte-ecovitrum-permet-que-cada-any-mes-de-40000-televisors-considerats-res

A szívélyes fogadtatásukra a spanyolok a helyi különlegességnek számító paella étteremben rendezett ebéddel tették fel a koronát. Valenciai rizses húst és rizses tenger gyümölcsöket kóstolhattunk meg. Ezzel zárult valenciai tartózkodásunk, este hat órakor indult tovább a vonatunk Barcelona felé.

5. nap – május 12.

Utolsó munkanapunkat a Barcelona melletti Terrassa nevű kisvárosban a LEITAT Nonprofit Kft.-nál töltöttük. Az egész napot projekt megismerésével és laborbejárással töltöttük.

Az 1906-ban alakult cég célja a jó gyakorlatok, módszerek terjesztése, kifejlesztése gazdasági és szociális területekre. Eredetileg textil technológiával foglalkoztak, néhány projektjük még ma is erre fókuszál. Projektmenedzsmentjük rendkívül fejlett, húsz projektmenedzser dolgozik a cégnek, akik mind doktori végzettséggel rendelkeznek projektmenedzsment terén. A szakemberek téma szerint csoportosított alterületeken dolgoznak – gyakran más cégektől is érkeznek hozzájuk  pályázatmenedzselési tanácsot kérni.

Első bemutatott projektjük a 2010-2013 között zajlott Green Books már befejezett program. A környezettudatos könyvkiadást célozta meg a nyomtatás és terjesztés területén. A projekt egy könyvkereskedési rendezvényből nőtte ki magát. A könyvkiadás költségeit vizsgálva ismerték fel a felesleges költéseket. Guideline-t készítettek a költségek optimalizálására kiadók, olvasók, érdekcsoportok számára. A guideline (BookDaPer) információkat tartalmaz a könyvnyomtatásról és bemutatja mennyi felesleges kiadásuk van és mennyire szennyezik a környezetet. A szoftver ma is elérhető az interneten, továbbra is nagy az érdeklődés iránta, hiszen minden könyvkereskedő szeretné csökkenteni és optimalizálni költségeit – ezáltal védve a környezetet. A projekt disszeminációja is sikeres volt, a felhasznált leafletek újrafelhasználhatók voltak: könyvjelzővé vagy CD tokká lehetett alakítani őket.

Az egészség területén is vezetett LIFE projekthez (BoHealth) olyan szoftvert fejlesztettek, amire egészségügyi intézmények regisztrálhatnak, majd felmérhetik a felesleges költségeiket. A szoftver méri a költségeket és környezettudatosságra nevel.

Gyapjúipari projektjük (WDS) a jobb minőségű, eco-gyapjú gyártását szorgalmazza.

Mindezen felül olyan pályázattal is nyertek, ami a víz újrafelhasználását teszi lehetővé. A módszer lényege, hogy a sót kivonják a vízből.

Autók újrahasznosításával is foglalkoznak, mivel – mint kiderült – majdnem két tonna autóhulladékot (ASR anyagokat) nem tudnak újrahasznosítani az EU-ban! Megoldás az az új technológia, ami a megmaradt, nem felhasznált anyagokat újra felhasználhatóvá alakítja.

A projektismertetők után jó tanácsokkal is elláttak minket a partnerkeresés, projektszervezés területén. Elmondták, hogy a LIFE programba nem kell nagy konzorcium, és hogy minimum fél év kell a projektötlet kialakulásától a pályázat beadásáig. Kitértek a Grant Agreement-hez hasonló szigorú hozzáállásra, azt javasolták, érdemes mindent a Grant Agreement-ben ígérteknek megfelelően teljesíteni. A partnerkeresésnél azt emelték ki, hogy érdemes olyan társat keresni, akiben teljesen megbízunk, és nem árt „vizsgáztatni” a partnereket a projekt elején.

Napunk a LEITAT épületének helyszínbejárásával zárult. Láttunk 3D nyomtatót, újrahasznosításra alkalmas berendezéseket, kémiai labort, stb. Mint az összes többi helyen, itt is sikerült jó kapcsolatot kialakítani a cég alkalmazottaival, véleményem szerint sikerült jó benyomást keltenünk, s bármikor fordulhatunk hozzájuk további tanácsért.

Számomra a tanulmányút pozitívan zárult, hiszen azt láttam, ezek a programok valóban sikeresek, és elérnek a mindennapok emberéhez is. Ami fontos, hogy a projektek segítenek a szemléletformálásban, hogy apró lépésekkel hogyan védjük a környezetünket. Nem muszáj feltalálónak vagy labormunkásnak, sem projektmenedzsernek lennünk ahhoz, hogy fenntarthatóvá tegyük a környezetünket.

Egy estét töltöttünk még Barcelonában, másnap reggel indultunk vissza Budapestre.

A rendezvényről készült képek honlapunkon a Képgalériában tekinthetőek meg.