Az előrejelzések alapján harminc év múlva az ország területének legalább 11 százaléka pusztaság lehet, de pesszimista becslések szerint az ország felét fogja pusztaság borítani. A változások leginkább a Duna-Tisza köze déli és az Alföld nyugati részét érintik.

Több fafajta van eltűnőben Magyarországon, harminc éven belül pedig olyan klimatikus viszonyok lesznek, hogy az ország bizonyos részein fák egyáltalán nem tudnak létezni. Jelenleg Magyarország területének 21 százalékát borítják erdőt. Ez alacsonyabb a 42 százalékos EU-átlagnál, de jelentős előrelépés az 1945-ös, 12 százalékos arányszámhoz képest, írja cikkében a G7.

Hogy jutottunk idáig?

Magyarország rendkívül sajátos klímája miatt az egyik leginkább sérülékeny európai ország az éghajlatváltozás szempontjából. A ‘80-as évek óta a nyári középhőmérséklet 2 Celsius-fokkal nőtt, 2100-ra pedig 4-5 fokkal lehet magasabb, mint az 1971 és 2000 között mért átlag. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a nyarak valószínűleg szárazabbak lesznek, és egyre nagyobb területeket sújt majd az aszály.

Az egyre gyakoribb aszályok miatt a fák életereje gyengül, ritkássá válik a koronájuk, ágaik száradni kezdenek, ezáltal a kártevők és a betegségek célpontjai lesznek. Ezzel párhuzamosan a melegedés miatt a kártevők szaporodnak és új területeken is elterjednek. Ráadásul egyetlen ökoszisztéma sincs annyira kitéve az éghajlatváltozásnak, mint az erdők: a fák nem tudnak helyet változtatni, az erdőket nem trágyázzák, nem öntözik, nincs növényvédelem és a kártevők ellen sem lehet védekezni.

Az egyik leglátványosabb magyarországi példa erre a Zala megyei bükkösök tömeges pusztulása volt a 2000-es évek első felében. A szárazság miatt legyengült fákat két, robbanásszerűen szaporodó rovarfaj támadta meg. “A bükkösök gyakorlatilag lábon elszáradtak. Előbb az ágaik törtek le, majd a korona leesett, végül a törzs kettétört. Egy-két év alatt 200-300 ezer darab fát kellett kivágni” – mondta Horváth Iván, a Pro Silva nevű erdészeti szövetség elnöke a lapnak. De jó példa lehet a szárazságot leginkább tűrő fajok közé tartozó feketefenyő pusztulása is a Keszthelyi-hegységben 2013-ban.

Mely fákat érinti a leginkább?

Magyarországon a három legelterjedtebb faj az akác (az erdőterületek 21 százaléka), a cser (11 százalék) és a bükk (6 százalék).

A kutatók között konszenzus van arról, hogy a magyar középhegységek emblematikus fafaja, a bükk minden bizonnyal el fog tűnni Magyarorszáról a század végéig.

De az egész országot érinti a lucfenyő pusztulása is, amely lényegében teljesen el fog tűnni Magyarországról. A lucfenyő egy rendkívül jól hasznosítható faj, elsőosztályú faanyag, és karácsonyfaként is az egyik legnépszerűbb típus. “A lucfenyőre keresztet lehet vetni Magyarországon, csak mutatóban fog maradni belőle pár példány” – mondta Horváth Iván. A lucfenyő Európa-szerte pusztul, és nem csak azokon a térségekben, ahol nem őshonos.

A probléma súlyosságával állami szinten is tisztában vannak. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium idén év elején stratégiát is publikált a témában: célként nevezi meg az idegenhonos fajok és kártevők terjedésének csökkentését, valamint a fák kiszáradásának megakadályozását. Hogy ezt hogyan akarják elérni, nem közöltek részleteket.

Forrás: http://hu.euronews.com/2017/11/07/nem-lesz-fenyofa-es-bukk-30-ev-mulva-magyarorszagon