A Magyar Fejlesztési Központ Nonprofit Kft. a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal és Földművelésügyi Minisztériummal konzorciumi partnerségben 2015. év végén 1 millió euró összegű pályázatot nyert elaz Európai Unió környezetvédelmi és éghajlat-politikai programjában (LIFE program) való hatékonyabb részvételének elősegítésére a 2016-2018 évekre.

Dr. Makai Martinát a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért és kiemelt közszolgáltatásokért felelős helyettes államtitkárát a kapacitásépítési projekt eddigi eredményeiről és a további tervekről kérdeztük.

A konzorcium vezetőjeként a számok tükrében, illetve szubjektív benyomásai alapján milyennek tartja az eddigi eredményeket?

Azért pályáztunk a kapacitásépítési projektre, hogy még nagyobb erőkkel és humán jelenléttel ismertessük meg az országgal és a potenciális pályázókkal a programot. Ezen a téren elégedett vagyok. Viszont aki fát ültet, az pontosan tudja, hogy az csak évek, évtizedek múlva fog árnyékot nyújtani. Bízom benne, hogy a projekt hosszú távú hatásai is eredményesek lesznek, a sikeres pályázatok másokat is a pályázatokon való indulásra inspirálnak.

2020 után még jobban felértékelődik a közvetlen európai uniós források jelentősége, és azoknak a pályázóknak, akik már rendelkeznek azzal a tudással, hogy hogyan kell egy közvetlen európai uniós projektet benyújtani, milyen elvárásai vannak a Bizottságnak, a szerepe még fontosabbá válik.

Kommunikáció. Kitartás és kemény munka. Az, hogy, habár a munkatársak különböző intézményekben dolgoznak, mégis figyelnek egymásra, és mindig összehangolják az erőforrásaikat, idejüket és az elvégzendő feladataikat. Mernek kérdezni, ha kell, akár a Bizottságtól, és mernek határozott válaszokat adni a leendő vagy már tapasztaltabb pályázóknak, legyen szó a pályázati kiírás értelmezéséről vagy a csírájában lévő ötletek kiérleléséről.

Míg sok tagállam csapatai jellemzően „elefántcsont-toronyból” irányítják a pályázókat, mi azt az elvet követjük, hogy a pályázókhoz oda kell menni, a lehető legszélesebb körhöz kell eljuttatnunk az információt.  A magyar kollégák nem restek házhoz menni, hiszen idén, a LIFE program 25 éves jubileuma alkalmából roadshow-t indítottunk és 25 településre látogattunk el – többek között jómagam is – azért, hogy testközelből megismerhessük azokat az indokokat, amelyek elriaszthatják az egyébként tehetséges magyar pályázókat a LIFE adta lehetőségek kihasználásától.

A személyes jelenlét erejét és jelentőségét nem lehet eléggé hangsúlyozni: mindenütt, ahol jártunk, megismertek minket, tudják, hogy miben tudnak a tárcák, miben tud az MFK segíteni – kezdve a potenciális pályázók felkutatásától a pályázat koncepciójának kidolgozásán keresztül a technikai, pénzügyi, adminisztrációs segítségnyújtásig.

Megismertettük azokat a lehetőségeket, amelyek a tudástranszferre, szemléletformálásra vonatkoznak, illetve olyan típusú projekteknek a generálására, amelyek aztán adaptálhatók. A klímapolitika szempontjából ez különösen fontos, mivel nagyon sokféle ötlet beleférhet a koncepcióba – olyan is, amelyre a pályázók maguktól nem is feltétlenül gondolnak.

Mit tart eddig a projekt legnagyobb eredményeinek és miket tervez a hátralevő időszakra?

A tavalyi évben elkezdett kapacitásépítés során úgy érzem, kézzelfogható eredményeket sikerült elérni, holott másfél év nem sok idő. Egyre többen ismerik meg a programot és keresnek meg minket az ötleteikkel. Legnagyobb örömünkre Magyarország az idei évi LIFE éghajlat-politikai integrált projektje pályázati koncepcióját egy erős konzorciumi együttműködés eredményeképpen – többek között a Magyar Posta, a MÁV és az MFK részvételével – nyújtotta be a klímaváltozás káros hatásainak csökkentése, azaz a mitigáció területén. Ez egy nagyszabású, erős, többéves és többszereplős, sikeres és nagyon jó projekt lehet.

Emellett, idén összesen 32 hagyományos pályázat került benyújtásra a LIFE Program két alprogramjában, melyekben mind konzorciumvezetőként (20 pályázat), mind konzorciumi partnerként (12 pályázat) szép számmal képviseltetik magukat a honi szervezetek.

Nem elhanyagolható siker az sem, hogy az idén februárban megszületett 1072/2017. (II.10.). számú kormányhatározat révén a pályázóknak lehetőségük van a kezdeti, 40%-os önerő egy részének kormányzati hozzájárulással történő csökkentéséhez. Ez újabb bizonyíték arra vonatkozóan, hogy a Kormány elkötelezett – jelen esetben a LIFE programon keresztül – a környezetvédelmi és éghajlat-politikai törekvések kiemelt támogatására.

A hátralévő időszakban – az elmúlt év tanulságai alapján – már most, fél évvel a 2018-as kiírások megjelenése előtt megkezdjük a potenciális pályázók felkutatását, és ösztönözzük őket a leendő pályázati konzorciumok mielőbbi létrehozására.

Mind az NFM Klímapolitikai Főosztályán, mind az FM Környezetfejlesztési és – Stratégiai, valamint Természetmegőrzési Főosztályain remek csapatok jöttek létre a kapacitásépítési projektnek köszönhetően – mik a tervek a projekt lezárulta utáni időszakra?

Az, hogy a pályázat 2018-ban zárul, semmiképp sem jelenti azt, hogy a pályázók szakmai támogatás nélkül maradnának. A Bizottság a kapacitásépítési projektek hatását olyan nagy volumenűnek látja, hogy további, hasonló célú pályázat kiírását helyezte kilátásba jövőre. Amennyiben lehetőség adódik, természetesen mi is élünk a lehetőséggel, hogy ne törjön meg a kezdeti, nagy lendület, és a csapatok folytathassák a missziójukat. Így reményeink szerint a pályázókat sem hagyjuk magukra, hanem továbbra is tudjuk segíteni és ösztönözni őket.

„Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz” kiemelt területen is nyert magyar hagyományos LIFE projekt – ez hazánkból az első nyertes éghajlat-politikai projekt, korábban magyar szervezetek csak társult kedvezményezettként vettek részt nyertes pályázatokban ebben az alprogramban. Az éghajlatváltozás egyre nagyobb kihívások elé állít mindenkit. Hazánk számára milyen lehetőségek vannak a klímavédelemért zajló küzdelemben?

Így van, 2017 szeptemberében indult az első sikeres magyar éghajlat-politikai projekt, amelyre rendkívül büszkék vagyunk. Nem csak a pályázat sikeressége miatt, hanem azért is, mert a Belügyminisztérium egy rendkívül széleskörű partnerséget valósított meg az aszállyal és vízhiánnyal sújtott területek jobb éghajlati alkalmazkodásáért. A tízfős konzorciumban helyet kapnak kormányzati és háttérintézményi, önkormányzati, civil és piaci szereplők is.

Hazánk számára – az Európai Unió tagjaként – az éghajlatvédelem nem csak lehetőség, de kötelezettség is. A 2015-ben elfogadott és 2016-ban hatályba lépett Párizsi Megállapodáshoz az EU ajánlotta fel a legambiciózusabb hozzájárulást, kibocsátásainak 40%-kal történő csökkentését 2030-ig az 1990-es bázisévhez képest. Magyarországnak mind a stratégiaalkotás és -végrehajtás, mind a zöld beruházások és módszerek, mind a szemléletformálás és tudatosságnövelés terén megvannak a lehetőségei a vállalások teljesítésére. Jelenleg parlamenti elfogadás alatt áll a második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia.

Milyenek a magyar pályázók? Mik az erősségeik és az esetleges gyengeségeik?

A magyar pályázók rendkívül lelkesek, érdeklődőek és nagy szakértelemmel bírnak az innovatív, zöld megoldások terén. Jó érzékkel rendelkeznek a kitűzött környezet- és éghajlatvédelmi céljaik megvalósításához szükséges lehetőségek, források és partnerek felkutatásában.

A LIFE program a társadalmi szemléletformálást, tudatosság-növelést is célozza, hogy látja, mennyire nyitottak erre Magyarországon az emberek, illetve mennyire tudják megvalósítani ezeket a célkitűzéseket?

Magyarország fokozottan ki van téve a klímaváltozásból fakadó negatív hatásoknak. A magyar társadalom többsége elfogadja azt, hogy a klímaváltozás egy valós veszély, ami ellen cselekedni kell, és amihez alkalmazkodni szükséges. A LIFE program ehhez nyújt segítséget: cselekvést rendel a gondolatokhoz.