Utolsó frissítés: 2020-01-13

Frisítés dátuma: 2020-01-13

hun eng Utolsó frissítés: 2020-01-13 kapcsolat gyik Segíthetünk? Önerő-támogatás
25 éves a LIFE program

Hírek

LIFE infonap 2016.

 2016. június 14. kedd

Walden Hotel

 Bevezető:

 Kiss Antal miniszteri biztos, LIFE projektvezető, bemutatkozója után elmondta, reméli, hogy sikeres rendezvénnyel segíthetik a résztvevőket sikeres pályázatokhoz. Hatékony tudásmegosztást, tapasztalatcserét remélt az információs naptól, javasolta, hogy bátran kezdjenek bele a pályázat megírásába, amihez erőt meríthetnek a nyeromagyarok.eu honlapon bemutatott, már sikereket elért projektekből.

 Dr. Makai Martina, zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért és kiemelt közszolgáltatásokért felelős helyettes államtitkár, beszédében elmondta, az éghajlat-politika Európa szerte több mint négyezer támogatott projektet tud maga mögött, ebben az évben 334 millió euróra lehet pályázni. A kihívások távol levő problémáknak tűnnek, ám az éghajlati változások okozta szélsőséges események nagy természeti károkat okoznak. 2014-ben a Párizsi Megállapodást 175 ország írta alá, köztük Magyarország is, így ez valódi változásokat jelenthet a 2020 utáni időszakra is. Az egyezményben megfogalmazták a kibocsátásmentes gazdaság igényét a 2020-as évek utánra, valamint az EU 28-ak a 2021-2030-as időszakra az üvegházhatás 40%-os csökkenését vállalták. Hazánk jól teljesítette a vállalást, már 2014-ben az előírtnál 30%-al volt alatta az üvegházhatás mérőszáma. Magyarország volt az első, aki a Párizsi Megállapodást törvényi szintre emelte; napjainkra a környezetvédelem nem nehézséget, hanem lehetőséget jelent a polgárok és a törvényhozók számára. 2016-tól a klímapolitikai pályázatok terén megnövekedett kapacitás áll a pályázók rendelkezésére.

 Galambos Annamária főosztályvezető (FM) előadásában elmondta, hogy a LIFE kapacitásépítés célja a program minél szélesebb körű megismertetése, valamint minél több sikeres pályázat benyújtása és lebonyolítása. Minőségi projekteket szeretnének látni, összeszedett, jól kidolgozott pályázatokat. A mai nap célja az új pályázatok megismertetése, illetve gyakorlati tanácsok nyújtása a már futó pályázatokhoz.

Magyarországon a LIFE nem versenyez más, hasonló típusú programmal, 2001-óta 52 projekt nyert támogatást; több „Best” díjas, illetve egy „Best of the Best” díjas pályázatot is magunkénak tudhatunk: a Pannon Magbank Projekt ötven faj begyűjtését és magbanki tárolását vállalta, ezt túlszárnyalva kilencszáz őshonos, fokozottan védett magmintát gyűjtöttek a projekt során.

 Novák Judit LIFE környezetvédelmi nemzeti kapcsolattartó ismertette a LIFE programok eddigi történetét, a környezetvédelmi és éghajlat-politikai alprogramokat, melyekre az elkövetkező hét évben 3,4 milliárd euró áll rendelkezésre.

Célkitűzései:

- hozzájáruljon a hatékony erőforrás, valamint az alacsony CO2 kibocsátású gazdaság megvalósításához;

- az uniós jogszabályok követése.

A projektek típusai: hagyományos, integrált, technikai segítségnyújtás, kapacitásfejlesztés és előkészítő projektek.

A hagyományos projektek bővebb ismertetésekor elmondta, hogy a projektek fő célja áthidalni a szakadékot a kutatások és a széleskörű alkalmazás között; fontos szempontnak tartják az innovatív megoldásokat. Bemutatta a kötelező akcióelemeket, amiket minden pályázatnak tartalmaznia kell. Felhívta a figyelmet olyan fontos tartalmakra, mint a benyújtott pályázat fenntarthatósági indikátora és megismételhetősége más országokban és más körülmények között. Utalt arra, hogy egy jól kidolgozott projektben mennyire fontosak a világosan megfogalmazott célok, a pontos indikátormeghatározás és a kiegyensúlyozott ár-érték arány megtartása.

 Bokor Veronika LIFE természetvédelmi nemzeti kapcsolattartó a természetvédelmi és biodiverzitás témájú pályázatokat ismertette. A természetvédelmi projektek témája a madárvédelem, a fajmegőrzési terv, valamint az invazív fajok elleni védelem; a biodiverzitás mint kiemelt terület magában foglalja az ökoszisztémák fenntartását és helyreállítását, valamint a veszélyeztetett fajok megőrzését. Az akció során lehetőség van területvásárlásra is, ha az adott terület örökre természetvédelmi célok szolgálatába állítható. Előadásában ismertette a támogatás intenzitását és szabályait is, erre a két témára 60-75%-os támogatás kapható, melyből 50 %-ot közvetlenül az élőhely- és fajmegőrzésre kell fordítani. Néhány fontos információt is kiemelt a pályázati kiírásból:

- csak Natura 2000-es területen lehet megvalósítani;

- a földvásárlást egyeztetni kell a Földművelésügyi Minisztériummal;

- a pályázatban hangsúlyosnak kell lennie a fenntarthatóságnak és az ismételhetőségnek, erre konkrét akciótervet kell kidolgozni;

- a projekttémák szigorú értelmezése;

- teljesítmény indikátorok megfogalmazása;

- szigorúan elkerülendő a kettős finanszírozás;

- előny a transznacionális megközelítés.

Ezt követően ismertette a LIFE környezetvédelmi irányítás és tájékoztatás témaköreit, valamint az előkészítő projektek lehetséges témaköreit, illetve a pályázatbeadási határidőket.

Kovács Barbara LIFE éghajlat-politikai nemzeti kapcsolattartó bemutatta a 2014-ben indult LIFE éghajlat-politikai alprogramot, mely az éghajlatváltozás kihívásaira kíván reagálni. Ismertette az általános célkitűzéseket és projekttípusokat.

A 2014-2020-ig tartó időszakban a 2016-os évben 63,6 millió eurós keretösszegre lehet pályázatot benyújtani, mely maximum 40% előfinanszírozással bonyolítható. Az előző évekhez képest nőtt a támogatható és sikeres projektek száma.

Kiemelt területei:

- uniós szakpolitika teljesítése;

- tudásalap fejlesztése;

- integrált stratégiák, innovatív technológiai megoldások kidolgozása;

- éghajlatváltozás mérséklése;

- alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz;

- éghajlati irányítás és tájékoztatás.

Dr. Konstantin Kata klímapolitikai referens a finanszírozás és az önerő kérdéséről tájékoztatta a résztvevőket. Kiemelte, hogy a 40% önerő alatt részben elszámolható a projektben résztvevő kollégák bérköltsége, a rezsi költség, a projekthez kapcsolódó tréningek szervezési költsége és a cafeteria is. A pályázók segítségére önerő mintát állítottak össze, melyben a zökkenőmentes elszámolásokra is útmutatást adtak.

Johann Friedmann (Consultancy Brussels, Bvba) a pénzügyi eszközöket és pénzügyi termékeket ismertette. Az előadó szerint kiemelt figyelmet kell fordítani a projektek pénzügyi tervezésére és a pénzügyi eszközök kialakítására már a tervezési fázisban. Bemutatta a különféle finanszírozási mechanizmusokat, melyekkel a projektek méretei kitágíthatók, illetve kitért a projekt tőkebevonó képességének erősítésére is. Integrált projektek esetében lehetőség van kombinált projektfinanszírozásra is, állami, regionális és klaszter bázisú alapok létrehozására.

Halmos Gergő a Magyar Madártani Egyesület vezetője megvalósult LIFE projektjükből emelt ki néhány hasznos, gyakorlati tanácsot. 2000 óta valósítanak meg LIFE projekteket partnereikkel, eddig összesen 20,5 millió eurós támogatással. Fő témáik voltak a parlagi sas, kékvércse, kerecsensólyom, túzok, szalakóta és a homoki vipera fajvédelme. A kerecsensólyom és a homoki vipera projektjükkel „Best of Life” díjat kaptak.

Eredményeik néhány, majdnem kipusztult faj területén:

- a parlagi sas védelmére két pályázatot bonyolítottak le, a kiindulási tíz pár madárról 2015-re száz párra szaporodott az állomány;

- kerecsensólyom pályázatuk keretén belül negyven párról 200-250 párra nőtt az állomány;

- a viperák számára szaporító központot hoztak létre, élőhelyeiket helyreállították és folyamatosan telepítik vissza az egyedeket.

Előadásában bemutatta a tervezési fázis legfontosabb tényezőit:

- témaválasztás;

- partnerek kiválasztása;

- ütemezés;

- saját kapacitás felmérése;

- összevetni a stratégiát a LIFE prioritásaival.

A tervezés szempontjainál elmondta:

- a problémákat minél komplexebben kell lefedni és megoldást találni rájuk;

- legyen a célkitűzés megalapozott, legyen fajvédelmi terv, kezelési terv és akcióterv is.

Tervezési idő, ami egyesületüknél a gyakorlatban teljesült:

- első általános átgondolás: egy hónap;

- partnerek bevonása, feladatkiosztás: két hónap;

- konkrét információk bekérése a partnerektől: egy hónap;

- pályázatírás: két fő, két hónap;

- revízió: két hét;

- így a teljes pályázatírás a gyakorlatuk szerint hat hónap.

A finanszírozás gyakorlati tapasztalatainak ismertetésekor felhívta a figyelmet, hogy a 60-75% támogatottságú projekteknél kulcsfontosságú az állami szereplő társfinanszírozása. Szükség van a szigorú, de rugalmas alapelvek lefektetésére a pénzügyi területen is.

A lebonyolítással kapcsolatos gyakorlati tapasztalatai között említette a menedzsment jelentős energiaigényét, a projekt kezdési és zárási időpontjának körültekintő és pontos megtervezését. A kommunikációs feladatokra is kellő figyelmet kell fordítani, tervezni kell a költség és munkaerő igényét. Az önerő kérdésében fontosnak tartotta a pályázat előfinanszírozását és a lobbi tevékenységet.

Reisz Lóránt, a Hermann Ottó Intézet osztályvezető igazgatóhelyettese, első futó LIFE projektjük gyakorlati tapasztalatait osztotta meg, melynek fő célkitűzése a hiányzó központi intézkedések kidolgozása, a szervezeti karbonlábnyom-számítás európai szintű elterjesztése. A 36 hónapos projektben francia befektető partnerekkel dolgoznak, 1,4 millió eurós támogatással, öt nemzetközi partnerrel. A program végére a terveik szerint összeállhat egy egységes európai javaslati csomag a szervezeti karbonlábnyom számítására.

Dombos Miklós, tudományos főmunkatárs, a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézet képviseletében beszélt a futó LIFE pályázatukról, melyben hasznos és kártevő rovarok monitorozásának fejlesztését végzik innovatív szenzorokkal. Öt partnerrel dolgoznak együtt, köztük szoftverfejlesztő és elektrotechnikai céggel is. A projekt célja a vegyszerezés 50%-os csökkenetése, valamint egy integrált növényvédelmi és kártevő szabályozás kidolgozása.

Dr. Bulkai Dénes, az ArchEnerg klaszter elnöke, a projektek értékelési gyakorlatáról beszélt. Egy pályázat értékelésében három értékelő és egy jelentéskészítő vesz részt, bemutatta azokat a kérdéseket, melyekre a bírálat során a pályázóknak választ kell adniuk az értékelők számára. Előadása további részében ismertette a pontozás rendszerét is.

 

A rendezvényről készült képek honlapunkon a Képgalériában tekinthetőek meg.

Kapcsolódó tartalmak

beszámoló2017.02.20.

I. LIFE Klímapolitikai Tréning

beszámoló2017.02.15.

I. LIFE környezetvédelmi tréning

beszámoló2017.02.20.

Olaszországi tanulmányút