Alapvető tévedésnek esett áldozatul az utóbbi években egyik legnagyobb, legértékesebb ragadozó madarunk, a parlagi sas. A mérgezéses esetek visszaszorítására, megelőzésére a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) több mint 1,5 millió euró brüsszeli támogatást nyert, így van remény, hogy néhány éven belül helyreáll az ősi rend.

Egy elárvult sasfióka, Kelemen sorsát figyelte a fél ország 2015 májusában, amikor a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság önkéntesei megtalálták egy elhagyott fészekben. Szülei valószínűleg elpusztultak, így még ki sem bújt a tojásból, máris árva lett. Szerencsére éppen akadt egy régóta megfigyelt, terméketlen pótszülő saspár a Jászságban, akikhez áthelyezték az MME munkatársai, és akik befogadták. Kelemen élete azóta is a nyilvánosság előtt zajlik: fészkében kamera figyeli és már műholdas jeladót is kapott, hogy kirepülése után is követhessék a sorsát. Mi tagadás, Kelemennek mázlija volt. Ha nincs az MME HELICON névre keresztelt sasvédelmi programja, biztosan elpusztul.

Az MME több mint negyven éve küzd a parlagi sasok védelméért, ebben számos hazai és külföldi szervezet támogatta kisebb-nagyobb projektek részeként, a legutóbbi két, az Európai Unió LIFE Nature programja által is támogatásra ítélt projekt azonban mind közül kiemelkedik. Először 2002 és 2005 között kapott az egyesület 386.273 eurót sasvédelmi programjához, 2012-ben pedig ennél is komolyabb támogatást (1 606 198 eurót) nyert 2016 végéig jelenleg is futó projektjéhez, amelyben nyolc partnerszervezettel működik közre. Utóbbi célja a sasbarát Magyarország megteremtése és az illegális mérgezéses esetek visszaszorítása.

Ki hinné ugyanis, hogy egész Európában éppen nálunk pusztult el a legtöbb sas mérgezés miatt? Az orvvadászok, a felelőtlen gazdálkodók és háziállattartók a tettesek, ráadásul úgy, hogy a nálunk fészkelő 150 költőpár önmagában kiteszi az Európai Unió parlagisas-állományának kétharmadát. A parlagi sas eszmei értéke egymillió forint, az egész világon nincs már belőle tízezer pár, világszerte veszélyeztetett, fokozottan védett. Szárnyfesztávolsága meghaladhatja a két métert.

A mérgezések oka többnyire tudatlanság, alapvető félreértés, ezért Dr. Halmos Gergő, az MME igazgatója szerint a projekt fő feladata az esetek felderítése mellett az ismeretterjesztés. – A mérgezések hátterében leggyakrabban az a tévhit áll, hogy az apróvad-, háziállat-, vagy halgazdálkodást csak ragadozómentes környezetben lehet jól végezni, és ehhez a leghatékonyabb eszköz a méreg. Holott mind a gazdálkodásra, mind a vadászható ragadozófajok (rókák és varjúfélék) gyérítésére vannak hatékony és sasbarát módszerek is. Ha ezzel szemben mégis a mérgezéses bűncselekmények elkövetése mellett dönt egy felelőtlen gazdálkodó, azzal nem csak börtönbüntetést kockáztat, de a sasok fennmaradását, és akár emberek életet is veszélyeztetheti – magyarázza az MME igazgatója.

Fotó: Horváth Márton, MME

A direkt uniós támogatásnak köszönhetően az MME vezetésével számos akciót szerveznek a tévhitek eloszlatásáért, a sasbarát Magyarország megteremtéséért. A projekt honlapján (parlagisas.hu) már most is bárki nyomon követheti a megfigyelt sasokat. 2015 év elején megnyitotta kapuit a jászsági „Sasközpont”, ahol parlagisas-védelmi kiállítás, előadóterem, tanösvények és szálláslehetőség várja az érdeklődőket. A partner nemzeti park igazgatóságok természetvédelmi őrszolgálata és az MME munkatársai, önkéntesei az eddiginél is fokozottabban ellenőrzik az ismert parlagi sas területeket, és a veszélyeztetett fészkeket is figyelik. Biztonságosnak ítélt helyekre mesterséges fészkeket helyeznek ki. A projekt résztvevői a Nemzeti Nyomozó Iroda koordinálásában azon is dolgoznak, hogy mérgezéses eset ne maradjon felelősségre vonás nélkül.

Így ha minden jól megy, 2017-ben „Kelemen” talán már egy sasbarátabb Magyarországon kereshet magának párt és költőhelyet, és akár 30 évig is háborítatlanul élhet.

Mesterségesen keltetett parlagisas-fióka. Fotó: Czimball Gyula, MME

cikk forrása: http://nyeromagyarok.eu/mme-helicon.html