Az európai zöld megállapodás felvázolja, hogy miként tehetjük Európát 2050-re az első klímasemleges kontinenssé úgy, hogy egyúttal fellendítjük a gazdaságot, javítjuk az emberek egészségét és életminőségét, ápoljuk a környezetet, és senkiről sem feledkezzünk meg

Az Európai Bizottság a mai napon bemutatta az európai zöld megállapodást, amely nem más, mint egy ütemterv, amely mentén az Unió gazdasága fenntarthatóvá tehető oly módon, hogy az éghajlati és környezeti kihívásokból a szakpolitikai területek mindegyikén lehetőségeket kovácsolunk, az átmenetet pedig mindenki számára méltányossá tesszük.

Ursula von der Leyen elnök így nyilatkozott: „Az európai zöld megállapodás az új növekedési stratégiánk. Olyan növekedésre törekszünk, amely többet ad, mint amennyit elvesz. Az új stratégia kijelöli számunkra az utat, hogy miként alakítsuk át életmódunkat, munkamódszereinket, termelésünket és fogyasztásunkat úgy, hogy egészségesebb életet élhessünk és innovatívabbá tegyük vállalkozásainkat. Az átállás folyamatába mindannyian bekapcsolódhatunk és a kínálkozó új lehetőségek nyerteseivé válhatunk. Azáltal, hogy elsőként és gyorsan cselekszünk, segítséget nyújtunk a gazdaságunknak ahhoz, hogy globális vezető szerepet tölthessen be. A bolygónk és a rajta folyó élet védelmében, Európa természeti örökségéért, a biológiai sokféleségért, erdőinkért és tengereinkért minden erőnkkel azon leszünk, hogy sikerre vigyük a stratégiánkat. Azzal, hogy megmutatjuk a világ többi részének, hogyan lehetünk egyszerre fenntarthatók és versenyképesek, más országokat is meggyőzhetünk arról, hogy csatlakozzanak hozzánk ezen az úton.” 

Frans Timmermans ügyvezető alelnök hozzátette: „Éghajlati és környezeti vészhelyzetben vagyunk. Az európai zöld megállapodás lehetőséget kínál arra, hogy gazdasági modellünk átalakítása révén javítsuk polgáraink egészségét és jólétét. Tervünk meghatározza, hogyan csökkentsük a kibocsátásokat, miként állítsuk helyre természeti környezetünk egészségét, hogyan védjük meg a vadon élő állatainkat és növényeinket, miként teremtsünk új gazdasági lehetőségeket, és miként javítsuk polgáraink életminőségét. Ebben mindannyiunknak fontos szerep jut, és minden iparág és ország részese lesz ennek az átalakulásnak. Nekünk kell biztosítanunk azt is, hogy az átmenet méltányos átállási folyamat keretében valósuljon meg, és hogy az európai zöld megállapodás céljainak megvalósítása során senkiről se feledkezzünk meg.”

Az európai zöld megállapodás meghatároz egy ütemtervet, amelynek intézkedései a tiszta, körforgásos gazdaságra való átállás révén ösztönzik az erőforrások hatékony felhasználását, megállítják az éghajlatváltozást, visszafordítják a biológiai sokféleség csökkenését és mérsékelik a környezetszennyezést. A stratégia felvázolja a szükséges beruházásokat és a rendelkezésre álló finanszírozási eszközöket, egyúttal kifejti, hogyan lehet biztosítani azt, hogy az átmenet méltányos és inkluzív legyen.

Az európai zöld megállapodás a gazdaság összes ágazatát lefedi, de mindenekelőtt a közlekedést, az energiaágazatot, a mezőgazdaságot, az építőipart, az iparágak közül pedig az acélgyártást, a cementgyártást, az infokommunikációs technológiákat, a textilgyártást és a vegyipart.

Politikai célként azt fogalmaztuk meg, hogy 2050-re a világ első klímasemleges kontinensévé kívánunk válni, és annak érdekében, hogy ezt a célt jogszabályi formába öntsük, 100 napon belül előterjesztjük az első európai „éghajlat-politikai jogszabályt”. Éghajlatpolitikai és környezetvédelmi céljaink elérése érdekében a Bizottság előterjeszt egy 2030-ig szóló biodiverzitási stratégiát, egy új iparpolitikai stratégiát, egy cselekvési tervet a körforgásos gazdaság területén, egy, a fenntartható élelmezést célzó, a termelőtől a fogyasztóig minden szakaszt lefedő stratégiát, valamint olyan javaslatokat, amelyek a szennyezésmentes Európa megteremtését hivatottak szolgálni. Haladéktalanul megkezdjük a 2030-ra kitűzött európai kibocsátási célok szigorítására irányuló munkát, és reális ütemtervet dolgozunk ki a 2050-re meghatározott célunk eléréséhez.

Az európai zöld megállapodás céljainak teljesítése jelentős beruházásokat igényel. A 2030-ra kitűzött jelenlegi éghajlat- és energiapolitikai célok megvalósításához hozzávetőleg évi 260 milliárd euró többletberuházásra lesz szükség, ami a 2018. évi GDP mintegy 1,5%-ának felel meg. Ilyen nagyságrendű beruházáshoz az állami és a magánszektor mozgósítására egyaránt szükség lesz. A beruházási igények kielégítésének támogatása érdekében a Bizottság 2020 elején előterjeszti a Fenntartható Európa beruházási tervet. Az Unió hosszú távú költségvetésének legalább 25%-át az éghajlat-politikára kell fordítani, Európa klímabankjaként pedig az Európai Beruházási Bank is további támogatást fog nyújtani. A Bizottság 2020-ban előterjeszt egy zöld finanszírozási stratégiát azzal a céllal, hogy ösztönözze a magánszektor szerepvállalását a zöld gazdaságra való áttérés finanszírozásában.

Az éghajlatváltozással és a környezetkárosodással szembeni küzdelem közös törekvésünk, de az egyes régiók és tagállamok eltérő helyzetekből indulnak. A méltányos átállási mechanizmus azokat a régiókat fogja támogatni, amelyek nagymértékben függnek a fokozottan szén-dioxid-intenzív iparágaktól. A mechanizmus az átmenetnek leginkább kiszolgáltatott polgároknak nyújt támogatást, hozzáférést biztosítva számukra átképzési programokhoz és az új gazdasági ágazatokban létrejövő munkalehetőségekhez.

2020 márciusában a Bizottság elindít egy „éghajlati paktumot”, amellyel lehetőséget biztosít a polgároknak, hogy hallathassák hangjukat és szerepet vállaljanak az új fellépések megtervezése, az információk megosztása, az alulról szerveződő tevékenységek elindítása és a mások által követhető megoldások bemutatása terén.

Az éghajlatváltozás és a környezetkárosodás globális kihívást jelent és globális választ igényel. Az Unió változatlanul kiáll majd a környezetvédelem terén megfogalmazott céljai és standardjai mellett a biológiai sokféleséggel és az éghajlattal foglalkozó ENSZ-fórumokon, és megerősíti zöld diplomáciáját. A G7-eket, a G20-akat, a nemzetközi egyezményeket és a kétoldalú kapcsolatokat egyaránt igénybe fogjuk venni ahhoz, hogy másokat is rávegyünk erőfeszítéseik fokozására. Az Unió emellett a kereskedelempolitikát is a fenntarthatóság biztosításának szolgálatába állítja, és partnerségeket épít ki balkáni és afrikai szomszédaival, hogy segítse őket saját átmeneteikben.

A következő lépések

A Bizottság felkéri az Európai Parlamentet és az Európai Tanácsot, hogy támogassák a Bizottságnak a jövő európai gazdaságára és környezetére vonatkozó törekvéseit, és segítsék azok megvalósítását. A későbbiekben a Bizottság elő fogja terjeszteni az európai zöld megállapodás ütemtervében jelzett intézkedéseket.

Háttér-információk

Az éghajlatváltozás és a környezetkárosodás egzisztenciális fenyegetést jelent Európa és a világ számára. E kihívás leküzdése érdekében Európának új növekedési stratégiára van szüksége, amely az Uniót modern, erőforrás-hatékony és versenyképes gazdasággá alakítja át, amelyben 2050-re nem lesz nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátás, amelyben a gazdasági növekedés független az erőforrás-felhasználástól, és amelyből egyetlen ember és egyetlen hely sem marad ki.

Az Európai Unió eddig is jelentős eredményeket ért el az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentése terén úgy, hogy közben fenn tudta tartani a gazdasági növekedést is. A kibocsátás 2018-ban 23%-kal volt alacsonyabb, mint 1990-ben, és ugyanebben az időszakban az Unió GDP-je 61%-kal nőtt. Azonban ennél többre van szükség. Kiterjedt tapasztalatára alapozva az Unió vezető szerepet vállal a zöld és inkluzív gazdaság megteremtésében.

A zöld megállapodásról szóló közlemény kijelöli a következő hónapokban és években teendő intézkedéseket. A Bizottság jövőbeli munkáját a polgárok cselekvést szorgalmazó elvárásai és a megkérdőjelezhetetlen tudományos adatok vezérlik. Ez utóbbiakat a legátfogóbban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC), a biológiai sokféleséggel és az ökoszisztéma-szolgáltatásokkal foglalkozó kormányközi tudománypolitikai platform (IPBES), a Global Resources Outlook (erőforrásokra vonatkozó globális áttekintés) és az Európai Környezetvédelmi Ügynökségnek (EEA) a környezet állapotáról és a kilátásokról szóló 2019-es jelentései tartalmazzák. Ennek megfelelően javaslataink a tényeken fognak alapulni, kidolgozásukat széles körű konzultáció fogja megelőzni.

Az európaiak túlnyomó többsége (95%) fontosnak tartja a környezet védelmét. Az európaiak 77%-a úgy véli, hogy a környezetvédelem hozzájárulhat a gazdaság fellendítéséhez. Az uniós polgárok környezetvédelmi kérdésekről alkotott véleményével foglalkozó Eurobarométer felmérés eredményei megerősítik, hogy a közvélemény széles körben támogatja az uniós szintű környezetvédelmi szabályozást és a környezetbarát tevékenységek uniós finanszírozását.

További információk

Von der Leyen elnök politikai iránymutatása

Az európai zöld megállapodásról szóló közlemény

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség „Európa környezete – Helyzetkép és kilátások 2020-ban” című jelentése

Q&A/19/6690

Tájékoztatók

Az Európai Bizottság sajtóközleménye, Brüsszel, 2019. december 11.

https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/hu/ip_19_6691