A teljes globális mezőgazdaság jelentős kihívásokkal néz szembe a klímaváltozás miatt, de vannak ágazatok, amelyek különösen nagy bajban lesznek. Ilyen a borászat is, mivel a minőségi borszőlők speciális klimatikus viszonyok között hozzák a rájuk jellemző tulajdonságokat. A melegedés miatt még a legoptimistább forgatókönyvek szerint is teljesen átrendeződik a világ bortérképe a következő pár évtizedben, Magyarország például teljesen vörösborossá változik, cserébe jön a dán rizling és társai.

A borkészítéshez használt szőlőfajták a világ legérzékenyebb növényei közé tartoznak, a termés minőségét annyiféle tényező befolyásolja, hogy a borászkodás szinte a mezőgazdaság, a művészet és a szerencsejáték határán mozog.

A leghíresebb borszőlők gyakran épp attól olyan különlegesek, hogy mostohának látszó körülmények között, a léthatáron egyensúlyozva maradnak fenn: a termésnek jót tesz, ha a gyenge minőségű talaj miatt a növénynek mélyre kell eresztenie a gyökerét, hogy nedvességet és tápanyagokat találjon, ahogyan az is, ha marginális klímájú területen nő, ahol éppen csak hogy meg tudnak érni a fürtök.

A klasszikus borfajták közül többek között a pinot noirt, a chardonnayt, és a rizlinget is ilyen határterület jellegű részeken érdemes termeszteni, ahol a körülmények összjátéka alacsony hozamok mellett a cukor, a savak és a tanninok ideális kombinációját eredményezi a gyümölcsben. Az összefüggés fordítva is működik, a túl gazdag talaj és túl meleg klíma unalmas, löttyedt ízű, karakterét vesztett bort eredményezhet.

Bővebben: https://index.hu/gazdasag/2019/12/14/bor_klimavaltozas_szolo_magyar_skandinav_bortermeles_boraszat/?fbclid=IwAR0bJCs6S_2nsR-batjZ8criblgNQgZ2-W4nK0_4F5VBwH0-lHXhEFs_SDI