A műanyagokkal kapcsolatos első páneurópai stratégia, amely 2018. január 16-án került elfogadásra, részét képezi a körforgásos gazdaság felé való elmozdulásnak.

Célja megvédeni a környezetet a műanyagokkal való szennyezéstől, ugyanakkor támogatni a növekedést és az innovációt úgy, hogy a műanyagok jelentette kihívást Európa javára fordítsa. Erős gazdasági érvek szólnak a termékek másfajta tervezése, előállítása, használata és újrahasznosítása mellett Európában. Ha Európa vezető szerepet vállal az átalakulásban, új beruházási lehetőségek és munkahelyek jönnek létre. Az új tervek szerint 2030-ra az uniós piacon mindenféle műanyag csomagolásnak újrahasznosíthatónak kell lennie, csökkenni fog az egyszer használatos műanyagok fogyasztása, a mikroműanyagok szándékos használatára pedig korlátozás lesz érvényben.

Frans Timmermans, a fenntartható fejlődésért felelős első alelnök így nyilatkozott: „Ha nem változtatunk a műanyagok előállításán és használatán, akkor 2050-re több műanyag lesz az óceánokban, mint hal. Meg kell állítani a műanyagok terjedését a vízben, az élelmiszerekben és a szervezetünkben. A műanyaghulladék felgyülemlését tartósan csak a fokozott újrahasznosítás és újrahasználat révén lehet megállítani. Ez nem könnyű feladat, és a lakosságnak, az iparnak és a kormányoknak együtt kell megoldaniuk. A műanyagokkal kapcsolatos uniós stratégia egy új, körforgásos gazdasági modellt követ. Olyan innovatív új technológiákba kell beruházni, amelyekkel megóvható a lakosság és a környezet, és az ipar is versenyképes marad.”

Jyrki Katainen, a munkahelyteremtésért, a növekedésért, a beruházásokért és a versenyképességért felelős alelnök a következőket mondta: „A műanyagokkal kapcsolatos stratégia egy új műanyagkörforgás alapjait fekteti le, és ösztönzi az abba való beruházást. Csökkenteni fogja a műanyaghulladék mennyiségét a szárazföldön, a légkörben és a tengerekben, ugyanakkor új innovációs, verseny- és munkalehetőségeket teremt. Az európai ipar szempontjából ez remek lehetőség arra, hogy világvezetőkké váljunk az új technológiák és anyagok kifejlesztésében. A fogyasztókat pedig felelősséggel ruházza fel a környezet iránt. Ez mindenki számára előnyös.”

Európában évente 25 millió tonna műanyaghulladék keletkezik, és ennek kevesebb mint 30%-a kerül újrahasznosításra. A tengerparti hulladék 85%-át világszerte műanyagok teszik ki. A műanyag pedig a tüdőnkbe és a tányérunkra is eljut, noha a levegőbe, a vízbe és az élelmiszerekbe bekerülő mikroműanyagok élettani hatása még ismeretlen. A Bizottság eddigi munkájára építve a műanyagokkal kapcsolatos új páneurópai stratégia ezzel a problémával kíván megbirkózni.

A műanyagokkal kapcsolatos, ma elfogadott stratégia gyökeresen meg fogja változtatni a termékek tervezését, előállítását, használatát és újrahasznosítását Európában. A műanyagok jelenlegi előállítása, használata és hulladékká válása jellemzően nem teszi lehetővé az anyagkörforgásban rejlő nyereségek kiaknázását. Sőt, árt a környezetnek. A stratégia célja ezért a környezet védelme és egy új műanyaggazdálkodás megalapozása, amelynek során a tervezés és az előállítás teljes mértékben figyelembe veszi az újrahasználatra, javításra és újrahasznosításra irányuló igényeket, és fenntarthatóbb anyagokat fejlesztünk ki.

Európa vezető szerepet játszhat ebben az átállásban. Az új szemlélet innovációs, verseny- és munkalehetőségeket is eredményez. A műanyagokkal kapcsolatos stratégia mellett a Bizottság elfogadott ma egy nyomonkövetési keretrendszert is. Ez tíz kulcsmutatót foglal magában, melyek mindegyike a körforgás egy-egy szakaszát fedi le, és lehetővé teszi a körforgásos gazdaság felé való előrelépés mérését uniós és nemzeti szinten egyaránt.

Az új stratégia keretében az Európai Unió a következő módokon lép fel:

· A vállalkozások javára fordítja az újrafeldolgozást: A csomagolás tekintetében kialakítandó új szabályok javítani fogják a piacon használt műanyagok újrahasználhatóságát, és növelni fogják a keresletet az újrahasznosított műanyagok iránt. Több műanyag begyűjtése azt jelenti, hogy jobb és nagyobb befogadóképességű feldolgozó létesítményekre lesz szükség, és meg kell oldani a hulladék hatékonyabb, az egész EU-ban standardizált elkülönített gyűjtését és szétválogatását. Ez begyűjtött tonnánként várhatóan 100 euróval csökkenti a költségeket. Emellett nagyobb hozzáadott értéket teremt a versenyképesebb, ellenállóbb műanyagipar számára.

· Csökkenti a műanyaghulladék mennyiségét: Az uniós szabályozás már sikeresen csökkentette a műanyag zacskók használatát számos tagállamban. Az új tervek más egyszer használatos műanyagokra és horgászkellékekre fognak koncentrálni, nemzeti figyelemfelhívó kampányokat támogatnak, és keretükben konzultációkra és hiteles adatokra támaszkodva meghatározásra kerül a 2018-ban előterjesztendő új uniós szabályozás hatóköre. A Bizottság új előírásokkal kívánja korlátozni a mikroműanyagok használatát a termékekben, és címkerendszert alkot a biológiai úton lebontható és komposztálható műanyagok számára.

· Megszünteti a tengeri hulladéklerakást: A kikötői fogadólétesítményekre vonatkozó új szabályozás fellép a tenger hulladékkal való szennyezése ellen. Rendelkezik arról, hogy a hajókon keletkező vagy a tengeren begyűjtött hulladék nem hagyható a tengeren, hanem visszaszállítandó a szárazföldre, ahol megfelelő feldolgozásra kerül. Gondoskodik a kikötőkre, hajókra és illetékes hatóságokra háruló adminisztratív terhek csökkentéséről is.

· Ösztönzi a beruházásokat és az innovációt: A Bizottság iránymutatással fog szolgálni mind a nemzeti hatóságok, mind az európai vállalkozások számára a műanyaghulladék kiindulási ponton való visszaszorításáról. Az innováció támogatását fokozni kell, így további 100 millió euró válik elérhetővé az intelligensebb, jobban újrahasznosítható műanyagok kifejlesztésének támogatására, melyek használatával az újrahasznosítás hatékonyabbá, a veszélyes anyagok és szennyeződések pedig nyomon követhetővé és eltávolíthatóvá válnak.

· Világszintű változásokat idéz elő: Az Európai Unió megteszi, amit lehet a saját portáján, de nemzetközi partnereivel is együtt kell működnie világszintű megoldások és nemzetközi szabványok kidolgozása érdekében. Ezenfelül továbbra is támogat más országokat, ahogy a Gangesz folyó megtisztítása ügyében Indiával tette.

Forrás: http://europa.eu/rapid/press-release_IP-18-5_hu.htm https://ec.europa.eu/commission/sites/beta-political/files/plastics-factsheet-industry_en.pdf