A pannon szikes gyep helyreállításán és megőrzésén fáradozik a Nimfea Természetvédelmi Egyesület a Túrkeve határában fekvő Pásztó-pusztán. A fenntartható gazdálkodási módszerekre épülő LIFE projekt 427 242 euróból 2011-2014 között zajlott, jelenleg After LIFE időszakát éli. A projekt eredményeiről Molnár Géza programvezetőt kérdeztük.

A Natura 2000, Európai Uniós ökológiai hálózat védőszárnyai alá tartozik a Pásztó-puszta. A Nagykunság szívében található szikes gyep sekély víztükrökből és tágas, nyílt pusztaságokból áll.

A LIFE projektterületre belépve egy hatalmas istállót találunk. A mellette felépített karámból egy gulyányi magyar tarka, szürke marha és bivaly figyel minket. – Régen Túrkeve városa ebben a hodályban tartotta a csordát, ma ez a Pásztó LIFE program központja, a „Hidegnevelde”. A program finanszírozásából újítottuk fel, és kifejezetten őshonos állatfajtákat tartunk itt – magyarázza Molnár Géza projektvezető. Mivel ez tipikusan magyar élőhely, úgy gondolták, hogy jellemzően magyar állatfajtákkal lehet megőrizni. Ezért a projekt keretében nemcsak szarvasmarhákat, de arab lovakat, valamint racka és merinó juhokat is beszereztek.

Az állatokat a hagyományos, külterjes módszerrel legeltetik, ez segít abban, hogy a terület természetes biodiverzitása visszaálljon. Az állatok által letaposott legelők újra növelik a biomassza-képződést, csökkentik a szikesedés mértékét, és nem utolsósorban élőhelyet biztosítanak számos rovarnak, mint például a nagy tűzlepkének, melyet a projekt előtt a kipusztulás fenyegetett.

Molnár Géza szerint a természet olyan, akár a puzzle: ha kiveszünk belőle egy-két darabot, akkor már nem lehet kirakni, vagyis ha fajok eltűnnek, annak komoly következményei lesznek. Szerencsére, a Pásztó LIFE projekt munkájával sikerült visszailleszteni a hiányzó részeket a kirakósban. Ma már ismét lehet látni túzokot, kék vércsét, kerecsensólymot, őrgébicset a pásztói szikesen.

Molnár Géza szerint a természet olyan, akár a puzzle: ha kiveszünk belőle egy darabot, már nem lehet kirakni

A természetvédelmi munkaprogram egy másik fontos célja a tulajdonjogok rendezése volt. A háromszáznyolcvan hektáros sztyeppe régen állami tulajdonban volt, majd a rendszerváltás után szétosztották a tulajdonjogot rengeteg gazda között egy közös helyrajzi számon. A kavarodás miatt a nagyszámú tulajdonos nehezítette a területen lévő egységes legeltetési kultúra kialakítását, így a Nimfea Természetvédelmi Egyesület kezébe vette az ügyet: sikerült kilencvennyolc tulajdonostól harmincöt hektárnyi földterületet megvásárolnia.

Az eredeti szikes élőhelyközösséget a folyószabályozás és a kedvezőtlen helyen épült csatornák is veszélyeztették. Ezért a projekt vízrendezési munkái során egy százötven méter hosszú szakaszon lefedtek egy csatornát és kiépítettek egy vízzáró művet.

Molnár Géza fontosnak tartja, hogy a területet és a program eredményeit megőrizzék az utókornak. Éppen ezért nagy figyelmet szenteltek a bemutatásnak, és filmet, játékokat, kifestőket, foglalkoztató füzeteket készítettek az iskoláskorúaknak. Látogatásunkkor a Nimfea Természetvédelmi Egyesület központját is megnéztük, ahol egy közösségi terem várja az ideérkező turistákat és gyermekcsoportokat. Mindezen eszközök és maga a jól végzett munka is beváltja a projektvezető célját, és fenntartja a Pásztó-puszta szépségét a következő generációknak.

cikk forrása: http://nyeromagyarok.eu/nimfea-termeszetvedelmi-egyesulet.html