Magyar sikerek
Madárbarát vezetékek
Már harmadik ciklusát éli a kerecsensólyom védelméért indított LIFE projekt. A többszörös díjnyertes társulás 2006-ban indult, 2010-2014 között folytatódott, jelenleg a harmadik szakaszát éli. Az első két pályázatról bővebben Fidlóczky József projektvezetőt, Tóth Péter elektromos szakmai felügyelőt, Bagyura János MME partner-koordinátort és az ÉMÁSZ képviseletében Märcz Lászlót kérdeztük. A legutóbbi projektről készült beszámolónk itt olvasható. Mint konzorciumvezető, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság 3 millió eurót nyert a projekt megvalósítására 2010-2014 között, ami a négymilliós költség hetvenöt százaléka.
―Egy napsütötte, tavaszi délelőttön nekivágunk a Füzesabonytól délre fekvő pusztaságnak azért, hogy a Kerecsensólyom LIFE projektben madárbaráttá átalakított vezetékeket szemügyre vehessük. A kerecsensólyom – amelytől nagy valószínűséggel mitológiai állatunkat, a turulmadarat is eredeztetjük – főként a síkvidéket kedveli, ahol előszeretettel fogyasztja legfőbb zsákmányát, az ürgét. A sztyep zóna lakója, elterjedési területe a bécsi síktól Kínáig tart. A kárpát-medencei állomány jelentős része, közel 200 pár Magyarországon él. Sajnos a múlt század elejére az egyedek száma erősen lecsökkent a vadászat, mérgezés és a mezőgazdasági vegyszerek túlzott mértékű használata miatt. Az 1970-es évekre a megmaradt tucatnyi pár elsősorban a középhegységekben költött. Mindezt Bagyura Jánostól tudjuk meg, akinek már negyven éve szívügye a „kerecsensólyom-kérdés”. – Az állami természetvédelemmel együttműködve mi, az MME szakemberei először egy kerecsenvédelmi munkacsoportot hoztunk létre, amelynek elsődleges célja a veszélyeztető tényezők feltárása és lehetőség szerint a megszüntetése. Már a LIFE előtt is pályáztunk a rendelkezésre álló hazai pályázati forrásra, amiből kisebb projekteket valósítottunk meg. 2000-ben nyíltak aztán meg az EU LIFE pályázati lehetőségek, akkorra már összeszokott csapatunk készen állt egy nagyobb beruházásra – meséli a nem kevés tapasztalattal rendelkező szakember.
Fidlóczky József projektvezető, Bagyura János MME partner-koordinátor, az ÉMÁSZ képviseletében Märcz László és Tóth Péter elektromos szakmai felügyelő a terepbejáráson
2006-ban sikerült először a kerecsensólyom-védelemre egy nagyobb magyar-szlovák LIFE pályázatot nyerni, és még abban az évben meg is kezdték az első projektet, amely később Best of LIFE díjat is nyert. A rendelkezésre álló komolyabb összegből, fejlettebb technikával először volt kivitelezhető, hogy jeladókat szereljenek fel a madarakra, kövessék útjukat, és táplálékbázisukat megerősítsék, meséli Fidlóczky József, a projekt vezetője.
Ennek az időszaknak a másik nagy fejlesztése volt, hogy megterveztek egy új típusú költőládát az amúgy nem fészekrakó madaraknak. Mivel a szélsőséges időjárási viszonyok is kárt tehetnek a költésben, a ládát fedettre, két oldalról nyitottra tervezték. Ez a biztonságos költésen felül az országos monitoring-tevékenységet is jóval megkönnyítette.
A 2010-ben startoló második kerecsensólyom-projekt résztvevőinek célja az volt, hogy az előző sikeres éra eredményeit átadják külföldi kollégáknak is, ezért a konzorciumba a szlovákok mellett bevontak három, a kerecsensólyom elterjedési területében érintett szervezetet Bulgáriából, Romániából. Az eredmények igazolták a célok helyességét, mert a projekt indulásakor talált egyetlen költőpárral szemben a projekt végén öt, 2016-ban tizennégy, 2017-ben pedig 19 pár költött már Romániában.
A több évtizedes kitartó munka meghozta gyümölcsét: több ezer ürge került vissza a projektnek köszönhetően a sztyeppére, több száz fészek került ki Magyarországon és a partner országokban, illetve a vezetékek biztonságosabbá tétele is nagyban kedvez nemzeti madarunknak, melyek a hegyekből ismét visszatértek szülőföldjükre, az Alföldre.
Lépjen velünk kapcsolatba!
A sikeres magyar LIFE-pályázatok létrehozásának érdekében munkacsoportot hoztunk létre. Az alábbi témákban szeretnénk segítséget nyújtani:
Segíthetünk? - Írjon nekünk