III. LIFE Klímapolitikai Tréning: Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz

2016. szeptember 1-jén lezajlott a harmadik tematikus klímapolitikai tréning a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban, ami az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást helyezte középpontba. Megnyitó előadásában dr. Botos Barbara, az NFM Klímapolitikai Főosztályának főosztályvezetője hangsúlyozta, hogy Magyarország az elkövetkező években-évtizedekben leginkább az évszakok eltolódására számíthat, valamint sűrűbben előfordulhatnak olyan extrém időjárási körülmények, mint az aszályok, árvizek és hőhullámok, amelyekhez muszáj alkalmazkodnunk. Bár sokan a kibocsátáscsökkentést, azaz a klímaváltozás hatásainak a csökkentését tartják az éghajlatváltozás elleni küzdelem kiemelt területének, elfelejtik azt, hogy a már meglévő folyamatok hatásai hosszú ideig velünk lesznek még, ezért az alkalmazkodás is ugyanolyan fontossággal bír. Az idei évben összesen 63,6 millió euróra pályázhattak a köz-, a magán- és a civil szféra szereplői az Éghajlat-politika alprogram keretén belül. (Az idei pályázati időszak szeptember 7-én lezárult.)

Főosztályvezető asszony köszöntő beszéde után Kovács Barbara és Nyitrai Emese referensek mutatták be a LIFE Éghajlat-politikai alprogramot, annak 2015. évi eredményeit, valamint a 2016-os, az alkalmazkodás területén kijelölt prioritásokat, amelyek a következők voltak:

• Árvizek határokon átnyúló kezelése;
• Tengerpartok határon átnyúló védelme;
• Az alkalmazkodás becsatornázása a várostervezés, városi területrendezés folyamatába;
• Hegyvidéki területek és szigetek fenntartható mezőgazdaság, erdőgazdálkodása és idegenforgalom;
• Fenntartható vízgazdálkodás – sivatagosodás és erdőtüzek elleni küzdelem a szárazsággal küzdő területeken;

Kovács Barbara prezentációja

LIFE_eghajlat_politika_eloadas_Kovacs_Barbara_klimatrening_3.pdf

Nyitrai Emese prezentációja

III. Klímapol_LIFE_CCA_Nyitrai_Emese.pdf

A Klímapolitikai Főosztály munkatársai után dr. Pálvölgyi Tamás, a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet igazgatóhelyettese, a Nemzeti Alkalmazkodási Központ (NAK) vezetője, egyetemi docens tartott előadást, amiben kifejtette, hogy a klímaváltozás nem egy elvont elméleti probléma, hanem kézzelfogható komplex biztonsági kérdés. Ennek egyik példája a klímaváltozásból fakadó hőhullámok, amiknek a következtében – immáron tudományosan is bizonyítottan – jelentősen megnő a halálozási ráta. De az extrém környezeti változások nemcsak az embereket veszélyeztetik közvetlenül, hanem az infrastruktúrát is, legyen szó autóútról vagy lakóépületekről. A helyes reagálás és beavatkozás első feltétele egy jól használható térképes adatbázis, amin nyomon lehet követni, hogy mely magyarországi területek vannak jobban kitéve a klímaváltozás káros hatásainak. A fenti probléma kezelésére jött létre a NATéR, azaz a Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer, aminek nyilvánosan elérhető felülete is van, melyet regisztrációt követően vehetünk igénybe. Regisztrációra jogosultak a középiskolai és felsőoktatási intézmények vezetője által kijelölt munkatársai, a képzésben részt vevő tanulói, hallgatói oktatási-kutatási célból, emellett különböző szervezetek tagjai, illetve azok a természetes, vagy jogi személyek, akik bizonyos szervezetektől erre vonatkozóan megbízást kaptak (a teljes listához ld. a NATéR honlapját). Pálvölgyi Tamás kiemelte, hogy a NATéR nem csodaszer, használata nem oldja meg egy csapásra a klímaváltozásból eredeztethető problémákat, de hatalmas segítséget nyújthat a stratégia tervezésben és az intézkedési tervek kidolgozásánál.

Dr. Pálvölgyi Tamás prezentációja

LIFE III.tréning_Alkalmazkodás és NATéR_ PálvölgyiT.pdf

A LIFE Klímapolitikai Csapat célja, hogy minél több beadott és sikeres magyar LIFE-pályázat készüljön, ehhez viszont elengedhetetlen az, hogy tanuljunk azoktól, akik már sikeresen pályáztak az Európai Bizottságnál. A mostani tréning során Ewa Świerkula osztotta meg a résztvevőkkel tapasztalatait, mivel pályázatuk, a Varsóra koncentráló ADAPTCITY projekt elnyerte a Bizottság támogatását, ami majdnem 680 000 eurós forrást jelent, azaz a LIFE programon belül a projekt költségeinek a felét az Európai Unió finanszírozza. A projekt célja, hogy hatékonyan feltérképezze Varsó hőtérképét (hőhullámok idején a belvárosi hőszigetek és a külváros között akár 8-10 Celsius-fokos eltérések is mutatkoznak), majd a nyilvánosság és a lakók bevonásával dolgozzon ki erre egy kezelési stratégiát. Ewa Świerkula elmondta, hogy korábban is pályáztak ezzel a projekttel, azonban az Európai Bizottság elutasította a pályázatot. Levonták az ebből fakadó tanulságokat: egyrészről nem adták fel, másrészről a következő alkalommal külön ügyeltek arra, hogy a Bizottság minden kérését betartsák, ami olyan jól sikerült, hogy immáron nem is tettek fel külön kérdéseket a pályázatukkal kapcsolatban. Konkrét célokat tűztek ki maguk elé, így pl. a hőszigetek hőmérsékletének maximum 1 Celsius-fokkal történő csökkentését, a városi zöldövezet legalább 8%-ra történő növelését, a hőhullámokkor bekötvetkező halálozások 15%-os csökkenését, és a város hidrológiai rendszerének további romlásának a megakadályozását. Külön hangsúlyt fektettek arra, hogy több konzorciumi taggal dolgozzanak együtt (köztük egy némettel is, nemzetközivé téve a projektet), továbbá arra, hogy példájukkal ne csak más lengyel nagyvárosokat, hanem hasonló problémákkal küzdő európai uniós városokat is inspiráljanak, azaz a projekt átvehető és megismételhető legyen.

Előadásának végén három sarokpontot jelölt meg, ami a sikeres pályázat záloga: a jót ötlet, a jó csapat, és a kitöltési útmutató gondos betartása.

Ewa Świerkula prezentációja

 ADAPTCITY_Budapest_EN_fin.pdf

A rendezvényről készült képek honlapunkon a Képgalériában tekinthetőek meg.