Magyar sikerek
Demokratikus eszköz a környezet védelmére
Az igazságszolgáltatásban való részvétel lehetővé teszi, hogy a polgárok támogassák a környezet védelmét szolgáló törvények végrehajtását. A részvételi jogok, tehát az információhoz való hozzáférés, a döntéshozatalban való részvétel és a jogorvoslathoz való fordulás alapvető és demokratikus eszközt jelentenek a környezet védelmére a polgárok számára. A joggyakorlat nemzetközi és uniós szinten is előírja, hogy a lakosság számára biztosítani kell, hogy részt vehessen az EU környezetvédelmi jogszabályainak végrehajtásában. A gyakorlatban azonban akadályt jelent az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés szabályaival kapcsolatos ismeretek hiánya. Az EMLA Egyesület koordinálásával megvalósuló LIFE-A2J-EARL projekt ezen akadály leküzdése érdekében végez szemléletformáló és tudatosságnövelő tevékenységeket.
Az egyesület igazgatójával, dr. Kiss Csabával beszélgettünk.
A projektet megvalósító konzorcium kéttagú, de a koordinátor az Association Justice & Environment, egy tizenhárom szervezetből álló hálózat, amely tizenkét EU-országot fed le. A projektben a hálózat nem az összes tagjával vesz részt: Ausztria, Észtország, Magyarország, Németország, Szlovákia és Spanyolország képviselteti magát. A magyar tag az Environmental Management and Law Association, azaz az EMLA Egyesület, amely a projekt koordinációját végzi.
A projekt végrehajtásában az Association Justice & Environment partnere a brüsszeli ClientEarth, amely Franciaországot és Lengyelországot „hozta magával”, így összességében a projekt nyolc országban zajlik.
Habár a LIFE-A2J-EARL LIFE-támogatású projekt, témája nem a megszokott LIFE-témák közül való: sem élőhely-rekonstrukcióról, sem védett faj visszatelepítéséről vagy védelmi helyzetének javításáról nem szól, hanem kifejezetten a kormányzás és tájékoztatás szakterülethez tartozik.
Noha az EU környezeti politikája és jogalkotása az egyik legfejlettebb és legteljesebb szabályozás a világon, az alkalmazása mégsem hozza azokat az eredményeket, amelyeket elvárnának tőle. A törvény és annak végrehajtása között meglévő szakadék csökkentéséhez elengedhetetlen az állampolgárok tevékenysége is. A részvételi jogok a környezetügy területén sokkal jobban kibontakoztak, mint más területeken, azaz a polgároknak nagyobb beleszólása van a környezetvédelembe, mint például a műemlékvédelembe. A jogorvoslathoz való joggal a polgárok támogatni tudják a szakpolitikák és jogszabályok alkalmazását és végrehajtását a környezet megóvása érdekében.
A LIFE-A2J-EARL projekt célja a nyilvánosság számára hatékony jogorvoslat biztosításának támogatása az információk, ismeretek terjesztésével és az igazságszolgáltatáshoz való jog területén a bevált gyakorlatok megosztásával. A 2017 júliusában indult hároméves projekt keretében a konzorciumi partnerek elkészítettek egy angol nyelvű kiadványt, amely összefoglalja az európai uniós jogfejlődést a témában. Minden projektországban nemzeti nyelvű képzési anyagot fejlesztettek az EU-s jog alkalmazásáról. A képzéseket meghatározott célcsoportoknak tartják (bírók, bírósági igazgatási szervek, közérdekű jogászok és hatóságok). Összesen negyvennyolc workshopot és szemináriumot tartanak a nyolc tagállam különböző helyszínein –, valamint webináriumok sorozatát.
Nemzeti nyelvű tankönyvet és tájékoztató kiadványokat hoztak létre, ezen kívül megalkottak egy digitális információs platform „ügyvédkérdezés funkcióval” elnevezésű „döntési fát”, amely a neten elérhető online segítség: ha valakinek környezetvédelmi joggal kapcsolatos problémája van, azt „végigklikkelgetve” megtalálja a megoldást, illetve a legvégén ügyvédekhez is fordulhat. Létrehoztak egy közérdekű ügyvédi adatbázist, amely a környezetvédelmi jog területén tevékenykedő ügyvédeket csoportosítja, valamint havi hírlevélben elemzik a részvételi jogok legfrissebb eseteit.
A konzorciumi partnerek önállóan dönthettek arról, hogy az országukban hány képzést tartanak. Ez a szám meglehetősen eltérően alakult kezdve a németek egyetlen képzésétől (ahol sajnos csak ennyi volt a realitása a civil szervezet által tartandó képzésnek, tekintve, hogy az ottani bírói karban erős az ezzel szembeni ellenállás) a franciák által vállalt tizennégy képzésig. Az EMLA Egyesület hat képzést vállalt, amelyből hármat már megtartottak, a negyedikre – amelyet zöld civil szervezeteknek és zöld civil jogászoknak szerveztek – pedig a napokban (2019. december 11.) került sor. A képzéseket illetően az egyesület nemcsak a szervezéssel foglalkozik, de az érdemi előadói feladatok is az övéik. A projekten belül olyan feladatokat is el kellett végezniük, amelyek ugyan nem járulnak hozzá a szemléletformáló, tudatosságnövelő „termékekhez”, de fontosak azok előkészítése szempontjából – ilyen volt például a döntéshozó-analízis, amelynek keretében azt vizsgálták, hogy az egyéb szereplők hogy állnak a témához.
A projektet 2020 tavaszán egy EU-szintű nagy konferencia zárja Brüsszelben az Európai Bizottság részvételével.
A joggyakorlatban több példa is van arra, hogy a bíróságok kiállnak azért, hogy az uniós polgárok élhessenek a részvételi jogukkal. Friss európai uniós bírósági ítélet egy görög ügy, amely során turisztikai fejlesztést akartak végrehajtani egy adott görög szigeten. Az összes dokumentáció, amiből a sziget lakossága megtudhatta volna, hogy mi készül (előzetes környezettanulmány, projekt leírása) a több órányira lévő másik szigeten volt, mert ott van a hatóság irodája. Ráadásul az adott szigeten élő emberek úgy tudták meg, hogy készül valami, hogy egyrészt elkezdődtek a munkálatok, másrészt a neten már maga az engedély volt olvasható, amely lehetővé tette a munka elkezdését. A szigeten lévő ingatlanok tulajdonosai a görög bírósághoz fordultak, amely a kérdést az EU bíróságához utalta. Az Európai Bíróság két dolgot mondott ki: egyrészt az információnak ott kell hozzáférhetőnek lennie, ahol a dolgok történnek. Ennek magyar viszonylatban is lehet jelentősége, hiszen vannak emberek, akiknek gondot okozhat egy megyeszékhelyre eljutni. A tanulság tehát, hogy az információt el kell juttatni az emberek lakóhelyére, és ott kell őket értesíteni arról, hogy mi fog történni. Másrészt a bíróság azt is elfogadhatatlannak tartotta, hogy az emberek akkor tudjanak meg valamit, amikor azt már engedélyezték – hiszen az nem a döntéshozatalban való részvétel. A polgárokat az eljárás elindításáról kell tájékoztatni.
Magyar üggyel is lehet precedensként szolgálni, például egy hulladékkezelő létesítmény engedélyezése ügyével. Adott településen a polgárok onnan tudták meg, hogy valami történik, hogy egy buldózer már gödröt ásott a földbe, ráadásul kérdésükre azt a választ kapták, hogy már több hónapja kiadták az engedélyt. Miután a hatósághoz fordultak, közölték velük, hogy tizenöt nap volt a fellebbezési idő, ami rég lejárt. Ezek után fordultak a bírósághoz, ami kimondta, hogy a tizenöt nap akkor indul, amikor a polgárok hozzájutnak az információhoz.
A LIFE-A2J-EARL projekt hosszú távú célja a környezet állapotának megőrzése és javítása – jogászként úgy gondolják, hogy ezt a jogi eljárásokon keresztül is el lehet érni. Azonban az ezzel kapcsolatos információk, jó gyakorlatok a médiában nem kapnak olyan publicitást, amelyet jelentőségük megérdemelne, ezért nagyon fontos, hogy a polgárok egyfajta proaktív hozzáállással keressék ezeket az információkat.
Az EARL projekt fő kiadványa, a "Jogorvoslathoz való hozzáférés az EU jogában" címet viselő angol nyelvű útmutató
Az EARL projekt fő kiadványa, a "Jogorvoslathoz való hozzáférés az EU jogában" címet viselő angol nyelvű útmutató
Ünnepi rendezvény az ombudsman hivatalában az Aarhusi Egyezmény elfogadásának 20. évfordulóján
2. jogorvoslati képzés, Budapesti Ügyvédi Kamara, 2019.04.29.
Nemzeti műhelymegbeszélés, Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, 2018.02.20.
3. jogorvoslati képzés, Pest Megyei Kormányhivatal, 2019.10.01.
Lépjen velünk kapcsolatba!
A sikeres magyar LIFE-pályázatok létrehozásának érdekében munkacsoportot hoztunk létre. Az alábbi témákban szeretnénk segítséget nyújtani:
Segíthetünk? - Írjon nekünk